Renault Trafic 1.6 dCi vélemény: meg szabad venni?

Kezdjük azzal, hogy mi az Univan-nál kőkemény 2.0 dCi-rajongók vagyunk. Ezt soha nem is titkoltuk. Csakhogy az 1.6 dCi mára megkerülhetetlenné vált: hosszú éveken keresztül egyszerűen nem volt más dízelmotorral elérhető a Renault Trafic és az Opel Vivaro ebben a generációban.

Ráadásul ma ezek az autók jelentik az egyik legjobb belépőt annak, aki már egy modernebb, kényelmesebb furgont szeretne, de nem akar vagy nem tud vagyonokat költeni rá.

Az elmúlt években közel 200 darab 1.6 dCi motoros Renault Traficot és Opel Vivarót adtunk el. Nem katalógusadatok és internetes kommentek alapján írjuk tehát ezt a cikket, hanem azokból a tapasztalatokból, amelyeket a vásárlásuk, átvizsgálásuk, javításuk és értékesítésük során szereztünk.

A rövid válaszunk pedig az, hogy: igen, meg szabad venni az 1.6 dCi motoros Traficot. De nagyon nem mindegy, melyik változatot választod, milyen előélettel, és mire szeretnéd használni. Nézzük meg őszintén, mire kell figyelni!

Ha pedig éppen ilyen autót keresel, nézd meg az aktuális átvizsgált használt kisteherautó kínálatunkat.

Melyik Renault Trafic kapta az 1.6 dCi motort?

Az 1.6 dCi motor a harmadik generációs Renault Traficban jelent meg 2014-ben. Ez már az a modernebb, személyautósabb Trafic, amelynek a formáját ma is sokan keresik. Kényelmesebb, csendesebb és kulturáltabb lett az elődjénél, miközben munkára továbbra is ugyanúgy használható maradt.

A Renault ezt a generációt 2014-től 2019-ig kizárólag 1,6 literes dízelmotorokkal kínálta. 2019-ben érkezett a frissítés, amikor az 1.6 dCi helyét ismét egy 2.0 dCi motorcsalád vette át. Maga a Trafic harmadik generációja tehát nem szűnt meg, csak motort váltott.

Természetesen ebben az ebben az időszakban gyártott Opel Vivaro, Fiat Talento is az utolsó csavarig megegyezik a Renault Traficcal.

Milyen teljesítménnyel készült az 1.6 dCi Trafic?

Az évek során több teljesítményváltozat is készült. A korábbi modelleknél jellemzően ezekkel találkozhatunk:

• 90 lóerő, szimpla turbóval;
• 115 lóerő, szimpla turbóval;
• 120 lóerő, két turbóval;
• 140 lóerő, két turbóval.

A későbbi, Euro 6-os változatoknál némileg módosult a kínálat:

• 95 lóerő, szimpla turbóval;
• 120 lóerő, szimpla turbóval;
• 125 lóerő, két turbóval;
• 145 lóerő, két turbóval.

Az egyes teljesítmények és elnevezések évjáratonként, illetve piaconként valamennyire eltérhetnek, ezért vásárlásnál nem érdemes kizárólag a forgalmiban szereplő lóerőből kiindulni. Fontosabb kérdés, hogy szimpla turbós vagy biturbós motorról van-e szó, illetve milyen környezetvédelmi rendszer és előélet tartozik az adott autóhoz.

Ugyanezzel az alaptechnikával készült az azonos generációs Opel Vivaro is. Ez azért fontos, mert a két típusnál szerzett tapasztalatainkat gyakorlatilag együtt lehet kezelni, ezért számoltuk össze a közel 200 eladott Traficot és Vivarót is.

Miért ennyire keresett az 1.6 dCi-s Renault Trafic?

Az 1.6 dCi motoros Trafic legnagyobb előnye nem feltétlenül maga a motor, hanem az autó, amit köré építettek.

A harmadik generációs Renault Trafic az elődjénél érezhetően modernebb, kényelmesebb és személyautósabb lett. Jobb benne az üléspozíció, kulturáltabb az utastér, hosszabb úton kevésbé fárasztó vezetni, és összességében már nem annyira egy egyszerű munkaeszköz érzetét kelti.

A felszereltségben is nagyot lépett előre. Ezekben az autókban már sokkal gyakrabban találunk:

• tempomatot;
• tolatóradart;
• tolatókamerát;
• nagyméretű központi kijelzőt;
• navigációt;
• Bluetooth-kapcsolatot;
• multifunkciós kormányt;
• automata világítást és ablaktörlőt.

Természetesen nem mindegyik példányban van benne minden, de a korábbi generációhoz képest sokkal könnyebb jól felszerelt autót találni. A tolatókamera sem számít különösebb ritkaságnak, ami egy zárt rakterű furgonnál nemcsak kényelmi extra, hanem a mindennapi használatban tényleg sokat jelent.

Sokan tehát nem azért választják az 1.6 dCi-s Traficot, mert ezt a motort tartják minden idők legjobb konstrukciójának. Egyszerűen modernebb, kényelmesebb és jobban felszerelt furgont szeretnének még elfogadható áron. Jelenleg pedig erre az egyik legkézenfekvőbb választás a 2014 utáni Renault Trafic vagy Opel Vivaro.

És itt érkezünk el a valódi kérdéshez: ha maga az autó ennyivel kellemesebb lett, akkor mennyire kell tartani az 1.6 dCi motortól?

Mennyire megbízható az 1.6 dCi Renault Trafic?

Azért itt van egy fontos kérdés:

Szimpla turbó vagy biturbó? Itt kezd igazán érdekessé válni

Papíron a biturbós változat tűnik vonzóbbnak. Erősebb, terhelten is rugalmasabb, és kellemesebben mozgatja a furgont. A Renault két egymás után működésbe lépő turbóval oldotta meg, hogy alacsony fordulaton is legyen megfelelő nyomaték, magasabb fordulaton pedig ne fogyjon el az erő.

Ez vezetés közben tényleg jól működik. Használt autóként azonban már nemcsak azt kell nézni, hogyan megy, hanem azt is, mennyire összetett a technika, és mennyibe kerülhet, ha valami elromlik.

Az Univan tapasztalata egyértelműen a szimpla turbó felé billenti a mérleget

Az általunk eladott közel 200 darab 1.6 dCi motoros Trafic és Vivaro alapján a szimpla turbós változatok jelentősen kisebb arányban kerültek vissza hozzánk értékesítés utáni meghibásodással vagy garanciális problémával, mint a biturbós kivitelek.

Sőt, a szimpla turbós 1.6 dCi-k visszatérési aránya nálunk közel azonos volt a korábbi 2.0 dCi motoros Traficokéval. Ez azért különösen erős eredmény, mert a 2.0 dCi-t mi nem egyszerűen egy jól sikerült Trafic-motornak tartjuk, hanem az egyik legjobb dízelmotornak, amit valaha furgonba szereltek. És ezt nemcsak mondjuk: hosszú évek tapasztalata alapján tényleg kőkemény 2.0 dCi-rajongók vagyunk.

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden szimpla turbós 1.6 dCi problémamentes, vagy hogy minden biturbós változat rossz. Azt viszont igen, hogy ha két hasonló állapotú és előéletű autó közül kell választanunk, mi általában nyugodtabb szívvel nyúlunk a szimpla turbós változathoz.

Milyen problémák fordulhatnak elő a biturbós 1.6 dCi-nél?

A biturbós rendszerben két turbó dolgozik. Az egyik elsősorban alacsony fordulaton segít, a másik pedig magasabb fordulatszámon kapcsolódik be. Ez jobb teljesítményt ad, de több alkatrészt, több csövet, több szabályozást és összetettebb működést is jelent.

A lehetséges problémák között találkozhatunk:

• valamelyik turbó kopásával vagy meghibásodásával;
• turbónyomás-szabályozási hibával;
• levegő- vagy nyomócsövek szivárgásával;
• olajellátási problémából eredő turbóhibával;
• teljesítményvesztéssel vagy vészüzemmóddal;
• fokozott olajfogyasztással, füstöléssel vagy szokatlan turbóhanggal.

A turbó meghibásodása ráadásul sokszor nem maga az alapvető probléma, hanem egy másik hiba következménye. Okozhatja például a nem megfelelő vagy túl ritkán cserélt motorolaj, a szennyezett olaj, az eltömődő olajvezeték vagy a levegőrendszer hibája.

Ezért egy biturbós autónál nem feltétlenül elég egyszerűen kicserélni a hibás turbót. Az olajozási, levegő- és nyomásszabályozó rendszert is alaposan át kell vizsgálni, különben könnyen előfordulhat, hogy az új alkatrész sem oldja meg tartósan a problémát.

A nagyobb kockázat tehát nem egyszerűen abból ered, hogy „két turbó kétszer olyan rossz”. Inkább abból, hogy az egész rendszer összetettebb, a hibakeresés nehezebb, és egy komolyabb javítás költsége is magasabb lehet.

Akkor a biturbós Traficot nem szabad megvenni?

De, meg lehet venni. Egy igazoltan karbantartott, szépen működő biturbós Trafic lehet nagyon jó és kifejezetten kellemes munkaautó, különösen akkor, ha rendszeresen jár hosszabb távon vagy nagyobb terheléssel.

Viszont egy bizonytalan előéletű, elhanyagolt biturbós példányban több a drága meglepetés lehetősége. Ha pedig a fő szempont a kiszámítható fenntartás, akkor a saját tapasztalataink alapján a szimpla turbós 1.6 dCi a biztonságosabb választás.

Elég a 90–95 lóerős 1.6 dCi egy furgonhoz?

Sokan már a számokat látva elbizonytalanodnak. Egy ekkora furgonhoz nem kevés a 90 vagy 95 lóerő?

A válasz attól függ, mire szeretnéd használni. Ha az autó nem jár minden nap teljesen megrakva, és nem kell rendszeresen több száz kilométert autópályáznia nagy terheléssel, akkor a 90–95 lóerős változat a legtöbb vállalkozás számára teljesen elegendő.

Városi és országúti használatban, szerszámokkal, kisebb rakománnyal vagy alkalmankénti hosszabb utakkal normálisan teszi a dolgát. Nem lesz belőle versenyautó, de egy munkás furgonnál általában nem is ez a cél.

Fogyasztásban viszont nálunk egyenesen világbajnok. Normális használat mellett meglepően kevés üzemanyaggal beéri, ami egy sokat futó céges autónál éves szinten már komoly különbséget jelenthet.

Mikor érdemes inkább a 115–120 lóerős változatot választani?

Ha az autó rendszeresen nagy terheléssel közlekedik, sokat jár autópályán, vagy hosszabb távokon is folyamatosan tartania kell a tempót, akkor már inkább a 115–120 lóerős változatot ajánljuk.

A nagyobb teljesítményt leginkább nem üresen, hanem megpakolva lehet érezni. Könnyebben gyorsít, emelkedőn kevésbé fogy el az ereje, és autópályán sem kell annyira dolgoztatni a motort.

Röviden:

• általános vállalkozói használatra a 90–95 lóerő is elég;
• városban és országúton ez lehet a leggazdaságosabb választás;
• rendszeres, terhelt autópályázáshoz jobb a 115–120 lóerős változat;
• a megfelelő motorváltozatot mindig a tényleges használathoz érdemes kiválasztani.

Nem biztos tehát, hogy automatikusan a legerősebb változat a legjobb vétel. Ha nincs szükség a plusz teljesítményre, a kisebb teljesítményű szimpla turbós 1.6 dCi egyszerűbb és takarékosabb megoldás lehet.

Az olajcsere ennél a motornál nem az a pont, ahol érdemes spórolni

Az olajcsere minden dízelmotornál fontos, de az 1.6 dCi-nél még nagyobb jelentősége van, mint a régi 2.0 dCi esetében. A kisebb motor nagy teljesítményt ad le, turbófeltöltéses, az egész rendszer pedig érzékenyebb a megfelelő minőségű, tiszta motorolajra.

Legyünk őszinték: a gyártók által megadott 30–50 ezer kilométeres olajcsere-periódus egyetlen belső égésű motornak sem tesz igazán jót.

Hogy akkor ez kinek jó?

Rövid távon annak a flottának, amelyik szeretne minél ritkábban szervizbe járni. A gyárnak pedig valószínűleg nem fáj, ha az autó nem fut el problémamentesen a világ végéig, és néhány év múlva inkább veszel helyette egy másikat.

Az 1.6 dCi turbója – a biturbós változatnál pedig mindkét turbó – ugyanazt a motorolajat használja kenésre és hűtésre. Az elöregedett vagy elszennyeződött olaj ezért nemcsak a motor belsejének, hanem a turbórendszernek is komoly ellensége.

A mi javaslatunk egyszerű:

legfeljebb 15 000 kilométerenként cseréljétek le a motorolajat, de ha lehet, inkább 10 000 kilométerenként.

Egy olajcsere még mindig sokkal olcsóbb, mint egy turbó- vagy motorjavítás. Ezen a tételen egyszerűen nem éri meg megpróbálni megspórolni néhány tízezer forintot.

Milyen egyéb hibák fordulhatnak elő az 1.6 dCi-nél?

A turbórendszer mellett természetesen az 1.6 dCi-nél is előfordulhatnak a modern dízelmotorokra jellemző problémák. Ilyen lehet az EGR-szelep elkoszolódása, a részecskeszűrő telítődése, a befecskendezőrendszer hibája vagy valamelyik érzékelő meghibásodása.

Fontos azonban, hogy ezek jelentős része nem kifejezetten az 1.6 dCi sajátossága. Szinte minden hasonló korú, környezetvédelmi rendszerekkel felszerelt dízelmotornál találkozhatunk velük.

EGR-szelep és részecskeszűrő

A problémák gyakrabban jelentkeznek azoknál az autóknál, amelyek főleg rövid távokon, városban közlekednek. A motor nem tud rendesen felmelegedni, a részecskeszűrő regenerálása rendszeresen félbeszakad, az EGR-rendszerben pedig egyre több lerakódás képződik.

Ez nem azt jelenti, hogy az 1.6 dCi nem használható városban. Inkább azt, hogy időnként szüksége van egy hosszabb, üzemi hőmérsékleten megtett útra is. Egy modern dízelmotor sajnos nem szereti, ha egész életében csak néhány kilométeres távokra indítják be.

AdBlue-rendszer

Az Euro 6-os változatoknál megjelent az AdBlue-rendszer is. Sajnos ezt a technológiát az autógyártóknak a mai napig sem sikerült igazán tartósra megcsinálni: rengeteg egészen fiatal vagy akár szinte új autónál is előfordulnak vele problémák.

Meghibásodhat például:

• az AdBlue-szivattyú;
• az AdBlue-befecskendező;
• valamelyik NOx-érzékelő;
• a tartály fűtése vagy más beépített egysége;
• illetve gondot okozhat az AdBlue kikristályosodása is.

Ezek különösen kellemetlen hibák, mert az autó sok esetben visszaszámlálást indít, és ha a problémát nem javítják meg időben, egy ponton már nem engedi újraindítani a motort.

A jó hír, hogy a saját tapasztalataink alapján a Renault AdBlue-rendszerével ritkábban találkozunk komoly problémával, mint például a PSA-csoport hasonló korú dízelautóinál. Ettől természetesen a Renault rendszere sem lett hibamentes, de nálunk nem ez bizonyult az 1.6 dCi-s Traficok leggyengébb pontjának.

Nem kell minden hibajelzéstől megijedni, de ki kell vizsgálni

Egy motorhiba-jelzés vagy teljesítménycsökkenés mögött nem feltétlenül áll komoly motorhiba. Lehet egy érzékelő, egy nyomáskülönbség-jeladó, egy repedt cső vagy egy eltömődött EGR-szelep is.

Találgatás és vaktában történő alkatrészcserélgetés helyett ezért mindig rendes diagnosztikával kell kezdeni. A modern dízeleknél könnyű százezreket elkölteni úgy, hogy közben az eredeti hibát még mindig nem sikerült megtalálni.

Mit ellenőrizzünk egy használt 1.6 dCi Trafic vásárlása előtt?

Használt furgont nem úgy veszünk, hogy körbesétáljuk, megállapítjuk, hogy szép fehér, majd elindítjuk a klímát. Ezek az autók dolgoztak, sokszor több százezer kilométert, ezért az állapotukat nem a kilométeróra és nem is a frissen kitakarított utastér fogja megmutatni.

Készítettünk erről egy rövid videót is:

Ragaszkodjunk a hidegindításhoz

Az autót lehetőleg teljesen hideg motornál indítsuk be. Ha az eladó már érkezésünk előtt bemelegítette, érdemes megkérdezni, miért.

Hidegen figyeljük meg:

• könnyen indul-e a motor;
• egyenletesen jár-e;
• hallható-e szokatlan csörgés vagy kopogás;
• látható-e tartós, erős füstölés;
• megmarad-e bármilyen hibajelzés a műszerfalon.

Néhány másodpercnyi hidegindítási egyenetlenség még nem feltétlenül jelent komoly hibát, de az erős füstölést, a rendellenes motorhangot vagy a nehéz indítást mindenképpen ki kell vizsgálni.

Menet közben is próbáljuk ki rendesen

Egy parkolóban megtett kétszáz méteres körből nem fog kiderülni, milyen állapotban van az autó. A próbaút során a motornak el kell érnie az üzemi hőmérsékletet, és többféle terhelés mellett is ki kell próbálni.

Figyeljük meg:

• egyenletesen gyorsul-e;
• érezhetően felépül-e a turbónyomás;
• megtorpan-e valamelyik fordulatszám-tartományban;
• vészüzembe kapcsol-e erősebb gyorsításnál;
• hallható-e szokatlan fütyülő vagy szirénázó hang;
• megfelelően működik-e a váltó és a kuplung;
• remeg-e, ráz-e vagy rendellenesen zajos-e az autó.

A biturbós változatoknál különösen fontos, hogy a teljes fordulatszám-tartományban egyenletes legyen a teljesítmény. Ha alul vagy felül látványosan elfogy az ereje, az turbó-, vezérlési vagy levegőrendszeri problémára is utalhat.

A diagnosztika nem opcionális

Egy modern dízelmotor állapotáról sok mindent nem lehet szemmel vagy füllel megállapítani. Vásárlás előtt ezért mindenképpen érdemes diagnosztikát végezni, persze ha nálunk vásárolsz ez már meg volt.

Nem elég kizárólag azt megnézni, hogy jelenleg világít-e a motorhiba-jelző. Ellenőrizni kell többek között:

• a tárolt és korábban törölt hibakódokat;
• a részecskeszűrő állapotát és telítettségét;
• a regenerálásokkal kapcsolatos adatokat;
• a befecskendezési korrekciókat;
• a turbónyomás működését;
• az EGR- és AdBlue-rendszer hibáit.

A műszerfalon látszó hiba hiánya önmagában még nem jelenti azt, hogy minden rendben van.

Nézzük meg, hogyan dolgozott korábban az autó

A raktér sokszor többet elmond az autó életéről, mint a vezetőülés. Más terhelést kapott egy szerszámokat szállító villanyszerelő furgonja, és mást egy olyan autó, amelyik egész életében maximális terheléssel járt autópályán.

Érdemes átnézni:

• a raktérpadló és a küszöbök állapotát;
• az ajtók illeszkedését és működését;
• a futóművet;
• a fékeket;
• az alvázat;
• az esetleges sérülések vagy korábbi javítások nyomait.

Ne motorváltozatot, hanem állapotot vegyünk

Lehet bármilyen jó híre egy adott motornak, egy elhanyagolt példányból könnyen pénznyelő lesz. Ugyanakkor egy rendesen karbantartott, megfelelően működő 1.6 dCi sokkal jobb vétel lehet, mint egy leharcolt 2.0 dCi, amelyet csak a motor legendás híre miatt választanánk.

Ha nincs meg a megfelelő műszaki háttér, vásárlás előtt vizsgáltassuk át az autót olyan szervizben, ahol ismerik ezeket a furgonokat. Egy alapos átvizsgálás ára eltörpül egy turbó-, befecskendező- vagy motorjavítás költsége mellett.

Kinek ajánljuk az 1.6 dCi motoros Renault Traficot?

Az 1.6 dCi motoros Traficot elsősorban dolgozni ajánljuk. Mesterembereknek, szerelőknek és olyan vállalkozásoknak, amelyeknek szükségük van egy kényelmes, takarékos és jól pakolható munkaautóra.

Jó választás lehet például:

• villanyszerelőknek;
• víz-, gáz- és fűtésszerelőknek;
• klímaszerelőknek;
• asztalosoknak;
• burkolóknak és festőknek;
• karbantartó és szervizes cégeknek;
• kisebb építőipari vállalkozásoknak;
• kiszállással dolgozó szolgáltatóknak.

Ezeknél a felhasználásoknál az autó általában szerszámokat, alkatrészeket és kisebb mennyiségű anyagot szállít. Nem jár minden egyes nap maximális terheléssel, viszont fontos, hogy kényelmes legyen, normálisan lehessen vele közlekedni a városban, és ne fogyasszon feleslegesen sokat.

Erre a feladatra a szimpla turbós 1.6 dCi szerintünk kifejezetten jó választás. A 90–95 lóerős változat is elegendő lehet, a fogyasztása pedig kimondottan kedvező. Aki rendszeresen nagyobb terheléssel közlekedik vagy gyakrabban jár autópályán, annak inkább a 115–120 lóerős változatot ajánljuk.

Kinek nem ezt ajánljuk?

Aki fuvarozásból él, évente több százezer kilométert megy autópályán, és az autó szinte folyamatosan teljes terheléssel dolgozik, annak nem az 1.6 dCi lesz az ideális választás.

Ilyen használatnál már érdemes nagyobb motorral szerelt furgont választani. Nem azért, mert az 1.6 dCi rossz motor, hanem azért, mert nem erre a szélsőséges igénybevételre tervezték. Hosszú távon egy nagyobb motor kevésbé erőlködik, több tartalékkal rendelkezik, és jobban illik a folyamatos, nagy terhelésű autópályázáshoz.

Egy mesterembernek, aki naponta elmegy néhány címre, magával viszi a szerszámait és időnként anyagot szállít, az 1.6 dCi Trafic jó és gazdaságos munkaautó lehet. Egy nemzetközi fuvarozónak, aki szinte az autóban él és évente többször megkerüli vele a Földet, már inkább nagyobb motorra van szüksége.

Akkor végül meg szabad venni az 1.6 dCi Traficot?

Igen, meg szabad.

A saját, közel 200 eladott 1.6 dCi motoros Traficból és Vivaróból származó tapasztalatunk alapján a szimpla turbós változatoktól nem kell félni. Megfelelő használat és legfeljebb 10–15 ezer kilométerenként elvégzett olajcsere mellett jó, takarékos és kényelmes munkaautók lehetnek.

A lényeg, hogy ne internetes okoskodások vagy pusztán a lóerő alapján válasszunk. Vegyük figyelembe az autó állapotát, a motorváltozatot és mindenekelőtt azt, hogy milyen munkára szeretnénk használni.

Ha pedig éppen ilyen autót keresel, nézd meg az aktuális használt Renault Trafic kínálatunkat.